A sebészetes hét végére megállapítottam, hogy az aneszteziológia nem lesz sétagalopp. Mármint ha a sebészek befejezik a munkájukat, az anesztesek még legalább egy órát az állat mellett vannak, felügyelik az ébredést, átszállítják a kórházba vagy az intenzívre, stb..
Így sikerült új rekordot aratnom a klinikán töltött órákat illetően: 13h. A reggel kellemesen indult, a bonyodalmak akkor keletkeztek, amikor megjelent fél négy körül a doki, hogy jön egy gerincsérves kutya. Hátsó két láb teljesen érzéketlen, nincs fájdalomérzet. Mivel a többi negyedéves épp nem ért rá, rávetettem magam az esetre.
Fél ötkor a kutya már aludt.
Fél hat fele az internshipes illetve az ötödévesek megállapították, hogy egyedül maradtam negyedéves, a többiek hazamentek. Érthető, előző nap (hétfőn) is 11 órát voltunk bent, így már a keddet is fáradtan kezdtük.
Fél hét körül arra jutottam, hogy muszáj keresnem egy széket, mert fáj a talpam és szédülök. A legtöbb altatókészülék eresztett valahol, ezért többször volt, hogy valakinek (általában annak, aki 5 percenként nézte az állat reflexeit) ki kellett mennie a műtőből szívni egy kis friss levegőt, hogy ne ájuljon be.
Fél nyolc körül a doki befejezte a műtétet.
Fél kilencre sikerült átjuttatni a kutyust az intenzívre. Mire felébredt, újra volt fájdalomérzete mindkét hétsó lábán. Másnap már járt. :D
Én így kilenc körül végeztem. Hazamentem, és beestem az ágyba.
Másnap ugyanez a műtős doki vigyorogva meg jelent délután négy körül, hogy találjuk ki, mit hoznak mindjárt? :D Gerincsérvet :D. Az ötödévesekkel fogtuk a fejünket, hogy miért, de mivel a kutyus elég későn érkezett, szerencsére nem kellett megvárnunk, az éjszakásokra bízták a műtétet.
Amúgy azon túl, hogy fárasztó volt, szerencsére egy unalmas hetet fogtunk ki. Ami jó, hiszen ez azt jelenti, hogy az állatkák jól alszanak, nem kell őket folyamatosan altatgatni vagy újraéleszteni. Tény, hogy volt egy sikertelen újraélesztés egy vesebeteg (fajtatiszta) macskán, de ez az állat állapotát tekintve sajnos nem volt meglepetés.
És mit tanultam a héten? Kanülálni (épkézláb méretű kutyán már egész tűrhetően megy), légcsőszodát behelyezni, altatógépet kezelni... és persze rengeteg altatási protokollt. :P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése