A "szülinapozós hétvége" úgy kezdődött, hogy pénteken gyorsan szétkaptunk egy galambot a kórbin, majd megtartottuk az egyik negyedévessel a kiselőadásunkat a kiskérődzők retrovírusairól, ami határozottan jól sikerült. Aztán autóba ültünk (mert a csajszinak éppen volt kölcsönkocsija), és megnéztük Lyon óvárosát. Hát... hát... az gyönyörű. Olyan, mintha visszaszaladt volna az ember pár évszázadot az időben. Kedves kis utcák reneszánsz házakkal, rejtett átjárókkal az utcák között, bonbon-sütemény-és főtt kaja illata az utcákon... mint a mesékben. De tényleg. Gyönyörű.
Egyetlen pici probléma az volt, hogy vittem ugyan fényképezőgépet, de ott jöttem rá, hogy lemerült az aksija. Mondjuk annyira nem katasztrófa, mert kb. két óránk volt bejárni az óvárost, hogy épkézláb időben hazaérjünk, nekem meg egy ilyen túra fényképezőgéppel legalább négy óra lenne.
Mikor elkezdett sötétedni, beültünk egy igazi kis "Bouchon Lyonnaise"-be, azaz egy kis kiülős vendéglőbe ("Au ventre jaune", azaz a sárga hashoz címzett fogadóba). És vacsoráztunk. Olyanokat, amikről még életemben nem hallottam. Így nézett ki a menü:
-Saláta főtt krumplival és krémsajttal (eddig oké)
-Quenelle - ez egy lyoni specialitás, nem tudom mihez hasonlítani. Talán olyan, mint egy tésztahab, ami sűrű mártásban úszik, de elég messze vagyok a pontos leírástól.
-Faiselle pirosgyümölccsel - ez valami joghurtszerű cucc volt, csak kicsit tömörebb formában.
És közben átbeszéltük az összes Disney-mesét. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése