4. hét a klinikán: belgyó

Ez a hét főleg a bőrgyógyászaté volt.
Megállapítottam, hogy egy mikroszkóp egy sima kisállatrendelőben is csodákat tud tenni. Hannoverben a levett mintákat mindig felvitték a laborba, aztán várták az eredményt, ezzel szemben itt csak átmentünk egy hátsó helyiségbe, és megnéztük a mintákat. Láttam például Otodectes cynotist. :D

Ezen kívül voltam az onkológián, ahol kifogtam egy 3-as súlyosságú mastocytomás kutyát, aki a kemoterápia előtti vizsgálatra jött. Vettem vért, mértem vérnyomást, aztán beintubáltam a kutyát, és megnéztem, hogy vesznek belőle csv-mintát. Majd amikor felébredt, beöltöztem tetőtől talpig védőfelszerelésbe, és segédkeztem a kemoterápiás kezelésben.

Elvileg voltam egzotikus szakrendelésen is, gyakorlatilag itt sokkal kevesebb az eset, mint otthon, így csak egy szem ferde fejtartású nyulat néztünk meg, ami kb. 10 percig tartott, és csak azért tartogatta a doki, hogy megmutathassa nekünk, utána elköszöntünk tőle.
Hogy mégis legyen mit csinálnunk, tartott nekünk egy kiselőadást az általános bánásmódról az egzotikus állatokat illetően. Illetve kaptunk egy esetet: azokat a galambokat, amiket két hete boncoltunk kórbin. :D Mondani sem kell, remekeltünk. Ráadásul a trichomonasnál elkezdett mindenfélét kérdezgetni a kórokozóról, amit én előtte levő nap átfutottam, úgyhogy tudtam olyan kérdésre válaszolni, amire a többiek nem. Mire megkérdezte, hogy itt Franciaorszgban jártam-e egyetmre, vagy máshol. Mondom otthon, Magyarországon. És mit válaszolt?
"Ó, az ezek alapján az egy igen jó egyetemnek tűnik."
Muhaha hát igencsak büszke voltam magamra, hogy sikerül jó hírét vinnem a sulimnak. Hátulütője a dolognak? Innentől kezdve mindent tőlem kérdezett. De szerencsém volt, tudtam válaszolni.

Ezzel együtt az egzotikus résszel még így is elég korán végeztünk, gondoltuk, hogy legalább lesz időnk kényelmesen ebédelni. De tévedtünk: amint végeztünk, már küldtek is át urodinámiára, és a következő pillanatban már egy hólyagatóniás labradort húgycső-katétereztem. Érdekes volt csak hát majd' éhen haltunk a végére.
Szerencsére azért nem felejtettem el előre rendelni magamnak valamit a büfében, úgyhogy aznap - bár kicsit később, mint eredetileg terveztem - lazacos lepényt ebédeltem. Omnomnomnomnom.