Ez a hét leginkább azért volt fura, mert csak nyolc órákat dolgoztam. Kényelmesen végeztem négy-fél öt felé, megírtam a kórtöriket, és mehettem haza. Sebészet konzultációkra főeg a sánta kutyákat hozzák, általában lövünk róluk 1-2 röntgent, veszünk vért, stb., aztán, ha tudunk, egyeztetünk időpontot a műtéthez. Nekem például sikerült kifognom egy igazi klasszikus yorkit: benn maradt tejfogak, rejtett here, Perthes-kór és bilaterális patellaficam. Minden, ami kell. Másnap hozták is vissza a kutyit teljes kozmetikára.
Úgy érzem, hogy tehetségesnek tartanak, de ez leginkább azért lehet, mert erasmusosként most már csak egy nagyon halvány (a gazdik szerint nagyin aranyos, spanyol-venezuelai beütésű) akcentusom van. Tudásilag ugyanott vagyok, mint az itteni 11. félévesek.
A hét eseményeihez tartozik még, hogy megkaptam a pass culture-met. Ez szerdán történt, gyorsan fel is hívtam a lyoni operaházat, hogy szeretnék jegyet foglalni a Hamupipőke balettre. (*.*) Mondták, hogy rendben van még hely, annyi, hogy be kell menni érte, ha foglalni szeretnék. Na most a csütörtökünk rövid nap, ezért úgy gondoltam, hogy nem várom meg a szombatot, biztos ami boztos, elmegyek a jegyért csütörtökön. Azt kell hogy mondjam, mázlim volt, és jól tettem, hogy nem vártam szombatig, mert az utolsó jegyet vittem el. De itt van a polcomon, úgyhogy november 13-án irány az operaház Hamupipőke balettet nézni. :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése