Egyszer, még mikor mégy csak kóstolgattam a szakmát, egy állatorvos(nő) kaján vigyorral a képén, szikével a kezében azt mondta: "Mindenkinek megvan a maga perverziója. Nekem például a herélés."
Nekem a sebészet kezdett az elmúlt években nagy kedvencemmé válni. Szeretem összevarrni az állatokat. :P
Bár első héten a TO-s néni azt mondta, hogy nem nyúlhatok semmihez, csak nézhetem, szerencsére nem lett igaza.
Úgyhogy kisregény következik, szagkifejezésekkel tuningolva.
A sebészet blokkról röviden annyit, hogy inkább a magyarra hasonlít, mint a hannoverire. A dokik ráérnek, általában 4-6 műtétet végeztünk naponta, 10-12 óra alatt. Egyszerre csak egyet, maximum kettőt, bár a műtétek vége általában egybeesik a következő elejével. Ha a műtős doki befejezte a maga részét, az állat összevarrásást és az ébresztést a hallgatókra hagyja, és megy tovább. Aki nincs bemosakodva, nem sokat lát, úgyhogy hiányoltam a jó kis kivetítőt az otthoni műtőből. Itt sok kis műtő van (meg egy nagyobb), szóval általában elég zsúfoltan vagyunk bent (4-5 sebészetre beosztott hallgató, 3-4 anesztre beosztott, 1-2 intershipes, 1-2 doki). Általában zene sincsen (mint otthon), és a hosszabb napok alkalmával igencsak hiányoltam a hannoverben szokásos édességes dobozt (ott van minden teremben a műtőt kivéve, hogy az alacsony vércukrot kicsit fel tudjuk nyomni). Ja, és rendszeresen röpköd 1-2 légy a műtőben.
De a hangulat jó volt. :)
Hétfő:
Hogy jól kezdődjön a hét, egy 3órás amputálással kezdtünk. Azaz nem is az volt az első, hanem a patkány. No offense, a lyoni ÁO egyetem a legjobbak közé tartozik, ez az egyetlen olyan egyetem, aminek a diplomáját nem csak Európa-szerte, hanem az egész USA-ban is elfogadják (duplán akkreditált). De itt is csúszhat hiba a rendszerbe,
Sebészetre mentünk volna éppen be, matattunk a
kalucsnik-maszkok-sapik között, mikor az egyik csaj felkiált, hogy ott
egy patkány. Gondolom Patkányka kényelmesnek találta a sapkákat aludni.
Kövtekező pillanatban ki is ugrott, usgyi át az UHos szobáig (kb. olyan
messze van, mint nálunk). A csajok (meg néhány srác is) visítozott, hogy
milyen hatalmas ronda csatornapatkány. Pedig csak egy egyszerű,
házipatkány alkatú kislány volt. Az UH-os szobába bezárkóztak
ketten-hárman, vagy negyed óráig birkóztak, addig mi hallahattuk, ahogy
felváltva sikítoznak és csapkodnak. Aztán az egyik internshipes
srác diadalittas fejjel kijött, egyik kezében seprűnyél, másik kezében
döglött patkány. Szegény Patkányka pórul járt. De a franciák is, mert ők
meg fertőtleníthettek mindent, mert Patkányka a hétvégén mindent
összepisilt-kakilt a képalkotós papíroktól a maszkokig.
Volt ezen kívül tályogeltávolítás, én pedig egy maxillatörött kiskutya össze-cerclage-drótozásában segédkeztem. Aznap először morgott picit az egyik doki, mert erasmusos vagyok. Gyorsan akarta csinálni a műtétet, és kért egy cserebogarat, én meg néztem hülyén, mert az ugye picit máshogy van franciául (pince a champ), semmi köze a bogárhoz. Megjegyezte, hogy nem szabad ilyen műtétekhrz külföldit berakni, mert nem ért franciául. A többiek persze tudták, hogy jól beszélem a nyelvet, tényleg ez volt az első szó, amiről fogalmam sem volt. Murphy. Mindegy, másnap ugyanezzel a dokival műtöttem, de akkor már nem sietett annyira, nagyon rendesen magyarázott végig mindent.
Kedd: PSS-es macska cystostomiával egybekötve. Ez jó volt, mert, bár nem voltam bemosakodva, a doki végigmutogatta mindenkinek hogy melyik ér hogy megy/hogy kéne neki. Celofános módszerrel oldották meg, de szóban a többi módszert is átismételtük műtét előtt.
Én aznap egy arthroszkópos vállműtéten asszisztáltam. Nagyon menő volt, én fogtam az arthroszkópot, miközben a doki kiszedte az ízületi egeret. Aztán én varrtam össze.
Délután táncolva megjelent az egyik doki, hogy másnapra hoznak egy TIGRIST.
Szerda: Tényleg hoztak egy tigrist. 4 hónapos, 12 kg-s, törött csontú. 10re jött, úgyhogy előtte még belefért 1-2 egyszerűbb műtét, de utána estig a nagy cicával voltunk elfoglalva.
Kedves gazdik! Légyszíves ne etessétek a húsevő háziállataitokat színhússal, mert az felborítja a Ca-P egyensúlyt, a Ca2+ nem tud beépülni a csontokba, elégtelen lesz a mineralizáció, a csontok pars compactaja papírvékonyságúvá válnak, és az állat súlya alatt eltörnek. Kistigris is így járt. A durva töréseket a dokik összerakták, de igazából egy komoly étrendváltoztatásra lesz szüksége a tigrisnek.
Fun fact: ha lenyírod a tigrist, látod, hogy a bőre is tigriscsíkos. :D
Tigriske után este még bull terriert gastroszkópoztunk, mert az idiótája megette két nyakörvét meg a pórázát. Olyasmi játék volt, mint az, amikor a kampóval ki kell húzni az üvegdobozból a plüssállatkákat. Aztán extraként szétszedtük az othaematomáját.
Aznap este nyolckor végeztem. Fél nyolctól volt Erasmusos vacsora: mindenki hoz valami otthoni kaját. Úgyhogy hazarohantam, gyorsan megmelegítettem az előző éjszaka elékszített lecsót, és egy óra késéssel beestem. Sero vinientibus osses, nem sok kaja maradt. Ráadásul mire megérkeztem, már mindenki jóllakott, úgyhogy a lecsó egy része megmaradt. Legalább volt mit ennem a következő napokban. És megismerkedtem pár brazil hallgatóval, akikkel eddig nem találkoztam. Megállapítottam, hogy nagyon cukik, és még nem láttak havat. :D Szegények nagyon fognak fázni télen.
Csütörtök: Juhúúú, rövid nap! :) Egy törött ileum összecsavarozása és egy arthrodézis után már mehettem is (3 körül). Elmentem a postára, aztán beestem az ágyba, és estig aludtam. Majd felkeltem, megnéztem az e-mailjeimet, beszéltam Apummal, és visszaaludtam.
Péntek: Csak egy lipomás kutya volt (meg egy macska, de azt nem láttam, mert...), én asszisztáltam. 30 kg-s labradorból kiszedtünk egy 5 kg-os növedéket, úgyhogy kutyi hirtelen olyan üressé vált, hogy a doki gyorsan végzett rajta egy omentopexiát is. Meg visszapakoltunk mindent a helyére. Sokat láttam, sokat varrtam, most már egész szépen bánok a tűvel-cérnával.
Szeretném még jobban elmélyíteni a gyakorlati tudásomat sebészet terén, itt talán még a szülészet blokk alatt lesz rá lehetőségem. Aztán valahol otthon, ha találok olyan helyet. Majd megkérdezem a mostani 11. féléveseket, hogy mennyire engedik őket sebészkedni sebészeten .Ha ott nem, akkor meg megyek szülészetre 11. féléves gyakra, legalább ivartalanítani megtanulok. Az is sebészet. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése