Ügyintézések I. - szállás

A franciák úgy tartják, hogy Európa többi országában nagyon könnyen lehet szállást szerezni.
Magyarul mondva:
Franciaországban baromi macera szállást szerezni.
Egyrészt a koli szabad helyei már tanévkezdés előtt 3-4 hónappal betelnek. Ezt azzal hidaltam át, hogymég aznap, mikor megkaptam, hogy Lyonba mehetek Erasmusra (tehát még áprilisban), írtam nekik, hogy igen, számítsanak rám.
És akkor beindult az adminisztráció.
Elsőször kellett küldeni egyhivatalos levelet, hogy mennék. Ez is megvolt áprilisban.
Valamikor vizsgaidőszak közepette érkezett egy e-mail, hogy milyen dokumentumokra van még szükségük, amit egy hónapon belül (tehát júliusra érjen oda) el kell postáznom nekik. Elküldték azt is, hogy milyen szállásra számítsak, de a pontos címet (épület, szoba) és hogy biztos van szállásom, azt majd július elején küldik.

Amikra szükségük volt:
-személyi
-zöldkártya (ha az ember kocsibal érkezik, tehát ezzel nem foglalkoztam)
-banki adatok
-még egy jelentkezési lap (az első ezek szerint nem volt elég)
-3 igazolványkép
És eddig még úgy oké is, de akkor jönnek a finomságok:
-egy személy adatai (szülő), aki kifizeti helyettem a lakbért, ha én nem tudnám. Tehát tőle is kérnek személyit, lakcímkártyát, jövedelemigazolást, banki adatokat, stb.. Omnomnom.
-Lakás-és felelősségbiztosítás. Ez a legjobb. Tehát azon kívül, hogy az én cuccaimat elkérik, hogy kifizethessem a lakbért, és a szüleimét, hogy ha én ne tudnám, akkor ők, kell biztosítás is, hogy ha bármi gáz van a szobával a koliban, arra legyen biztosítás (nem is mondom, hogy emellett egy borsos kauciót is kell fizetni). Súlyos

Szóval elmentem egy francia eredetű bankhoz, mondták, hogy minden rendben, meg tudják csinálni, persze (francokat), már kész is, el is küldtem. Szeretném megjegyezni, hogy ekkor még nem tudtam a címemet, a biztosító azt mondta, hogy rendben lesz, gondoltam csak jobban tudják.

Július közepén még mindig nem jött semmi visszaigazolás a kolitól. Elkezdtem üzeneteket írni, és folyamatosan kaptam a válaszokat. Mindig mástól. Szóval minden alkalommal kaptam egy automatikus üzenetet attól, aki épp szabadságon volt, hogy most éppen nem elérhető (szerintem nem is dolgoznak ott ennyien).

Aztán aug. 19-én, két nappal a pótjelentkezések előtt megjött a visszaigazolás és a cím. Juhú.
Egy hét múlva írtak, hogy jó lenne lassan megkötni a biztosításokat, mert anélkül nem tudják odaadni a szobakulcsomat. Válaszoltam, hogy ott van a dokumentumok között. Mondták, hogy de az nem jó.
Szóval visszamentem a biztosítóhoz, hogy mi van (augusztus vége felé járt már), mondják, hogy hát nem tudják, ki tájékoztatott félre, ők csak Magyarországon található lakásra tudnak biztosítást kötni.
Zsír.

Akkor vészmegoldásként felvettük a kapcsolatot a Franciaországban lakó ismerősökkel, és megkérdeztük, hogy esetleg tudnak-e segíteni abban, hogy megkötik nekem kinn Franciaországban a biztosítást. Mondták, hogy persze, csak kell a cím.
Küldeném a címet, nézem az e-mailjeimet, és jé, egy üzenet a kolitól. Na vajon mi?
"Üdvözöljük, az Ön címe megváltozott, egy emelettel feljebb került az épületben."
Ez szeptember harmadikán volt. De jó, hoyg nem elsején indultam. ^^

Szóval megkötöttük a biztosítást, rendben megérkeztem, kipakoltam. Kiderült, hogy én voltam az egyetlen, aki már meglévő biztosítással érkezett, a többieknek nem volt, ki a parrain-énél aludt, ki a campuson egy sátorban. Úgyhogy én még jól jártam.
Csak azt nem értem, hogy akkor miért kérték legkésőbb júliusra a biztosításokat? Franciák... :P

Ehhez képest az elmúlt hét szállásintézése egyszerű volt. Kifizettem az első lakbért, kitöltöttem a szoba állapotáról szóló papírt, és úton van a kérelmem a szállás-segélyhez (a francia állam valamennyit visszatérítm ha ott tanulok, csak kell hozzá egy francia bankszámla).

Ma nagytakarítottam, csillog-villog minden, úgyhogy a szállás most éppen jó. De nem volt egyszerű, csak abba gondoljon bele az ember, hogy az ügyintézés egy folyamatos hercehurca volt április elejétől szeptember elejéig. Pfff, franciák. ;)