Mivel minimális mennyiségű tisztálkodószert és semmi kaját
nem hoztam magammal (takarítószert pláne), a parrain-omtól elbúcsúzva kicsit
összeszedtem magam, és elindultam bevásárolni.
Na de hova?
Marcy l’Étoile-ban egy kis bevásárlóközpont van, ami drága és kicsi a választék.
A hallgatók általában „covoiturage”-zsal mennek bevásárolni: ha valakinek van kocsija, többen beférnek. Van egy nagy bevásárlóközpont az egyetemtől kocsival 10 percre. Csak hát az erasmusosokat még nem ismertem (a többiek a C épületben vannak, én vagyok egyedül az E-ban) és elvileg nekik sincs kocsijuk, ahogy a parrain-omnak se.
A belvárosban az egyik vasútállomás mellett van egy hatalmas pláza. Igazából úgyis be akartam menni a városba körülnézni, úgyhogy ismét felszálltam a buszra, és visszamentem Lyonba. Na most túl sok pláza nincs errefelé, de ami van, az tényleg óriási. Képzeljetek el egy átlagos magyar bevásárlóközpontot, és duplázzátok meg. Simán elfér benne egy kétemeletes Carrefour, ahol mindenből iszonyatos a választék. Emellett belefért egy egész Decathlon, még Disney-bolt is van. :P Szóval minden. És nincs olyan pangás, mint az otthoniakban: valósággal tömeg van, mintha hangyabolyban lenne az ember.
A várthoz képest az árak nem annyira magasak, bár hozzá kell tenni, hogy főleg fehértermékeket vettem, de azok is jó minőségűek. Nem sokkal költöttem többet, mintha otthon nagybevásároltam volna. Az egyetlen dolog, ami jóval többe került, mint otthon, az a képeslap volt: 4,10 Eur, és nem volt olcsóbb.
Ugyanúgy vannak normál és önkiszolgáló kasszák, mint otthon, az önkiszolgálókhoz meg még talán gyakrabban is kell hívni segédszemélyzetet, mint otthon, de nagyon jó fej és segítőkész nénit fogtam ki. J
Két nagy bevásárlószatyorba és a hátizsákomba pont befértem, de már az összes izmom fájt, mire visszaértem az egyetemre (még éreztem a reggeli bőröndcipelést is), úgyhogy takarítás-kipakolás-rendrakás után 10kor bevágódtam az ágyba, és másnap negyed egykor keltem.
Na de hova?
Marcy l’Étoile-ban egy kis bevásárlóközpont van, ami drága és kicsi a választék.
A hallgatók általában „covoiturage”-zsal mennek bevásárolni: ha valakinek van kocsija, többen beférnek. Van egy nagy bevásárlóközpont az egyetemtől kocsival 10 percre. Csak hát az erasmusosokat még nem ismertem (a többiek a C épületben vannak, én vagyok egyedül az E-ban) és elvileg nekik sincs kocsijuk, ahogy a parrain-omnak se.
A belvárosban az egyik vasútállomás mellett van egy hatalmas pláza. Igazából úgyis be akartam menni a városba körülnézni, úgyhogy ismét felszálltam a buszra, és visszamentem Lyonba. Na most túl sok pláza nincs errefelé, de ami van, az tényleg óriási. Képzeljetek el egy átlagos magyar bevásárlóközpontot, és duplázzátok meg. Simán elfér benne egy kétemeletes Carrefour, ahol mindenből iszonyatos a választék. Emellett belefért egy egész Decathlon, még Disney-bolt is van. :P Szóval minden. És nincs olyan pangás, mint az otthoniakban: valósággal tömeg van, mintha hangyabolyban lenne az ember.
A várthoz képest az árak nem annyira magasak, bár hozzá kell tenni, hogy főleg fehértermékeket vettem, de azok is jó minőségűek. Nem sokkal költöttem többet, mintha otthon nagybevásároltam volna. Az egyetlen dolog, ami jóval többe került, mint otthon, az a képeslap volt: 4,10 Eur, és nem volt olcsóbb.
Ugyanúgy vannak normál és önkiszolgáló kasszák, mint otthon, az önkiszolgálókhoz meg még talán gyakrabban is kell hívni segédszemélyzetet, mint otthon, de nagyon jó fej és segítőkész nénit fogtam ki. J
Két nagy bevásárlószatyorba és a hátizsákomba pont befértem, de már az összes izmom fájt, mire visszaértem az egyetemre (még éreztem a reggeli bőröndcipelést is), úgyhogy takarítás-kipakolás-rendrakás után 10kor bevágódtam az ágyba, és másnap negyed egykor keltem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése